Idén mintegy 13 000 ember került felvételre pedagógusképzésre, ami duplája a 2022-es évinek – mondta a Kultúráért és Innovációért felelős miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Balázs Hankó úgy gondolja, hogy a magyar egyetemek versenyképesek a nemzetközi szinten is, minden 12 intézmény már a világ egyetemeinek legfelső 5 százalékában rangsorolódik.
„Az igerem a magyar gazdaság szolgálatai: az összes felvett diákból minden második a műszaki, természettudományi, mérnöki, informatikai, agrár, orvosi, egészségtudományi, pedagógiai és tanítói területekre helyezkedett el” – mondta. A miniszter kiemelte, hogy a tanítóképzésben résztvevő hallgatók száma megduplázódott az előző évekhez képest.
Balázs Hankó emellett kiemelte, hogy minden második ember felvételt nyert egy vidéki egyetemre. Ezenkívül egyre több ember szeretne tanulni munka mellett, mivel „az érdeklődők egyötöde már 30 éves feletti, tehát képesek részt venni a felsőoktatásban miközben dolgoznak.”
Beszélt az intézményi autonómia növekedéséről is:
Az egyetemek maguk dönthetik el, hogy mire adnak különleges kreditet, hogy mennyit ér egy középiskolai bizonyítványhoz képest az extra kredit, és hogy élsportteljesítményért milyen pluszpontokat adnak.
A Magyar Nemzet kérdésére Balázs Hankó elmagyarázta, hogy a modellváltó egyetemek nemzetközi sikere hogyan járulhat hozzá a magyar diákok itthon tartásához. Véleménye szerint a magyar egyetemek versenyképesek nemzetközi szinten is, mivel 12 magyar intézmény már a világ egyetemeinek legfelső 5 százalékában szerepel. A miniszter kiemelte, hogy az egyetemek versenyképessége az egyetemek nemzetközi területen történő versenyképességével segíti elő a felsőoktatást.
Balázs Hankó. Fotó: MTI/Lakatos Péter
Ha versenyképes tudást is lehet itthon szerezni, akkor a modellváltás másik lényegi eleme, hogy azok integráltak és összefonódottak a magyar gazdasággal, azonnali elvezetéseket eredményezve a magyar munkaerőpiacra, magyarázta a miniszter.
Tény
2021-ben a kormány elfogadott egy javaslatot a felsőoktatási intézmények modellváltásáról. Ez azt jelentette, hogy a legtöbb egyetem kikerült a közvetlen állami fenntartás köréből, és a tulajdonosok és fenntartók jogait olyan előadásoknak adták át, amelyeket kifejezetten erre a célra létrehoztak. A kormány célja az volt, hogy biztosítsa az ország versenyképességét és az egyetemek hatékonyságát, miközben bővíti az „akadémiai szabadságot”.
Kihangsúlyozta a Pannónia ösztöndíjprogram elindítását, amely lehetővé teszi 8 000 hallgatónak, hogy 10 milliárd forint értékben (25,5 millió euró) tanuljanak külföldi egyetemen, és arra használják az ott szerzett ismereteket itthon.
Varga-Bajusz Veronika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára azt mondta, hogy az elmúlt három évben a felsőoktatás szorosabb partnerévé vált a magyar gazdaságnak és munkaerőpiacnak, mióta az egyetemeket rugalmasabb és versenyképesebb környezetbe helyezték. Hozzátette, hogy
a tanítóképzéseken résztvevő emberek számának növekedése és a vidéki intézmények megerősítése nagyon fontos lépések voltak előre.
Elmondta, hogy az utóbbi évek adatai azt mutatják, hogy az egyetemi diploma értéke megnőtt, mivel most már másfél-szeres fizetésmultiplikát jelent.
Via Magyar Nemzet, Kiemelt kép: Facebook/Budapesti Corvinus Egyetem