I. István király koronázási szobra.
Az augusztus vége és a tanév kezdetének közeledte számos magyar család számára az utolsó igazi nyári ünnepet jelenti.
Ahogy a Rubicon történelmi magazin írja, mióta 1989-ben a kommunista rezsim megbukott, ez a nap lett Magyarország legszignifikánsabb állami ünnepe, ismert nevén Szent István napja. Azonban annak jelentése és fontossága évszázadokon át alakult, tükrözve Magyarország gazdag és bonyolult történelmét.
Szent István koronázási köpenyének ábrázolása. Kép: Wikipedia
Szent István napjának eredete szorosan összefonódik I. István király életével és halálával, Magyarország első keresztény királyáéval. Hagyományosan a szentek ünnepe a haláluk napjával esik egybe, és Szent Istvánnál ez 1038. augusztus 15-én történt, amikor Szűz Mária mennybevétele ünnepe volt. Szent István szoros kapcsolata az Oltalmazó Szent Anyával, akinek Magyarországot haláloságának ágyán ajánlotta, alapja volt szentté avatásának és életének későbbi ünneplésének.
A „Keresztény jog” ezüst ereklyetartójában. Kép: Wikipedia
Szent István napjának hivatalos ünneplése I. István király első keresztény királlyá avatásával kezdődött 1083-ban az akkori I. László király által. (László), aki Magyarország keresztény identitásának megerősítését kívánta célul tűzni.
A kanonizáció 1083. augusztus 20-án zajlott a Székesfehérvári Szűz Mária bazilikában (Magyarország koronázási városában), ez az esemény erősítette meg e napot az hivatalos ünneppé. Az „Áldott jog”, Szent István jobb kezének relikviája jelentős szimbólummá vált, és az egész Magyarországon tisztelték, tovább erősítve az eseményet a nép vallási és kulturális tudatában.
Az 1904-es „Áldott jog” ünneplése. Kép: Fortepan / Deutsche Fotothek / Brück und Sohn
A történelem során Szent István napja alkalmazkodott Magyarország változó politikai és társadalmi környezetéhez. 1891-ben hivatalosan közszabadsággá nyilvánították, bár a protestáns felekezetek ellenállást tanúsítottak a katolikus gyökerű ünnep miatt. A Horthy-korban (a 20-as évektől 1945-ig, a kormányzó admirális, Horthy Miklós kormányzása idején) a ünnep revizionista jelentőséget kapott, jelképezve Magyarország elveszett területeit.
Tűzijáték 1938-ban, az „Újabb Magyarország” szimbolizálására. Kép: Fortepan / Heinzley Béla
A napot nagyszabású ünnepségek, tűzijátékok tették emlékezetessé, és a csúcspontjára 1938-ban ért, az első István halálának 900. évfordulóján.
A második világháború után a kommunista rezsim átdolgozta az augusztus 20-i ünnepet, megfosztva azt vallási tartalmától, és „Alkotmány napjává” változtatta át a sztálini alkotmány ünneplésére. Az ünnep vallási vonatkozásai közösen a „Szent Jobb” körmenettel, elnyomották, egészen a kommunizmus bukásáig, 1989-ig, amikor az ünnep eredeti jelentése visszaállt.
Ma Szent István napján Magyarország államalapítását és a nemzet keresztény örökségét ünnepeljük.
Özönviző 20. légi parádé a 60-as években. Kép: Fortepan / Inkey Tibor
A napot különböző ünnepségekkel ünneplik, ideértve a „Szent Jobb” körmenetet, tűzijátékot, és a Szent István-rend kitüntetésének átadását, melyet 2013-ban állítottak helyre. Az ünnep Magyarország mezőgazdasági hagyományait is ünnepli, amiket az „ország kenyere” és a „Magyarország tortája” szimbolizál.
Szent István napja vallási ünnepből nemzeti ünneppé fejlődött, amely Magyarország történelmi gyökereit és államiságát ünnepli. Ez egy napja a egységnek és büszkeségnek, tükrözve a magyar emberek kitartását és tartósságát.
Via Rubicon; Kiemelt kép: Pixabay